Ma reggel megnéztem a tegnapi írás statisztikáját, nem kevesen olvastátok el. Ez csak azért is megnyugtató, mert nekem kicsit megkönyebbülés volt hogy kiírhattam magamból a gondolataimat. Tegnap délután ismét neki rugaszkodtam a statisztikának, hiszen nemsokára itt a vizsga. Az eleje szépen simán ment, aztán elakadtam és azóta bevallom kissé sírógörcsösre váltottam. Az a típus vagyok aki, ha elakad nem hagyja ki és kezd bele egy másikba, hanem addig csücsülök felette míg rá nem jövök a logikára és ki nem tudom tölteni. Így volt agyaltam sokáig, de nem jöttem rá, és mivel Mazsi úgy döntött fél óra alvás után , hogy neki elég, így nem is tudtam folytatni, ezt mondjuk eljátszottuk párszor, de a lényeg, hogy nem haladok, és kicsit tanácstalan is vagyok. Volt hogy az ágyába tettem, éberen szórakozott, egyszer csak arra lettem figyelmes, hogy az ágy sarkához tette a katicát ráállt, és elkezdett sikítozni, amikor ránéztem elvigyorodott ahogy szokta,így megenyhült anyai szívem, dobtam a statisztikát és mentünk játszani. Tanulásilag már odáig vetemedtem, hogy az "osztálytársaimat" is segítségül hívtam. Nem áll szándékomban a világot megváltani, csak ismét be szeretném magamnak bizonyítni, hogy erre még mindig képes vagyok, és meg tudom csinálni.Így is lesz :-)!!!!Ma reggel még mindig a statisztikán agyaltam, még a kávét is nyugiban ittam, mert szegény pici Mazsikam addig a börtönnek nevezett járókában csücsült. Nem sírt, nem reklamált. Ismét mutatott valami újat, mint egy pankrátor két oldalt megfogta a kapaszkodót, és megprobált neki indulni...:-) Nagyon cuki volt:-) Sajnálom, hogy nem tudtam lefényképezni.:-(
Azért, hogy kicsit úrrá legyek az önsajnálatomon, az egyik közösségi portálon ráleltem egy engem igazán érintő tesztre. Miszerint "milyen anya vagy?" Aktuális a téma, főleg, hogy Bazsi még nem tud reklamációs listát készíteni, hogy mi nem tetszik. Így elkészítettem , és az eredmény igazán meglepett, KIEGYENSÚLYOZOTT!Remélem lassan lesz olyan teszt is hogy " milyen lesz a gyermeked?" Mazsinál néha nem tudom, mostanában elkezdi csapkodni a hasamat és megprobál megharapni, lehet csak a fogait élesíti????Na mindegy, mivel ez nem sikerül neki, mert anya leadott pár kilót, így a vállamon kezdett el tegnap probálkozni, egy sikeres harapása volt.Nem tudta mire vélni a síkitásomat, lehet azt hitte anyának is tetszik a játék, pedig van rágókája.....:-)Ez a sok pozitív dolog, meg a teszt eredménye és kisfiam kacagása annyira feldobott, hogy egy pillanat alatt jókedvem lett, hogy elhatároztam amint lesz egy kis időm neki is esek a statisztikának, és nem adom fel!!!!
Egy anya sohasem marad egyedül gondolataiban............
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése